Az embertől való információkeresést egészítheti ki a MI
Élesben alkalmazott MI-megoldásokról számolt be nemrég a gazdaságra összpontosító amerikai The Wall Street Journal napilap egy tanácsadója. Előrebocsátva persze, hogy a való életben – ott, ahol az információk nincsenek fönn a neten, hanem emberektől tudhatók meg – az MI egyszerűen képtelen riporteri munkára. Hasznos eszköz viszont a szerkesztőség tőzsdei riasztóprogramja. A gépi tanulás eredményeképpen az MI észrevesz olyan változásokat egyes cégek részvényeinek árfolyamában, amelyekre emberi szemmel aligha lehet felfigyelni. A gép ilyenkor riasztja a terület szakértőjét, ő pedig klasszikus módon telefonálni kezd, és végigkérdezi kapcsolatait. – F: HVG, 2023. okt. 12.
Néhány példa a generatív MI infobrókeri használatára
Vannak olyan helyzetek, amikor a generatív AI hasznos asszisztensként szolgálhat. De először egy figyelmeztetés: soha nem adok ügyfélnek mesterséges intelligencia által írt választ. Üzleti levelet sem. Mindig úgy szerkesztem, hogy az emberi legyen. Nem bízok a MI-generált szöveg pontosságában. Ezért megnézem a forrásokat, és ellenőrzöm az algoritmus értelmezését.
De nézzünk néhány infobrókeri alkalmazási lehetőséget:
- Áttekintés. Ha ismeretlen területet kell áttekintenem, kiadhatom a feladatok a Bardnak vagy a Bingnek. (A Bard-nál hozzáteszem: „és mutasd meg a forrásaidat”. Meghatározhaztok néhány fontos fogalmat és trendet, az iparág népszerű szavait, és néhány olyan forrást, amelyekből mélyebben kéred a kutatást. A Scite Assistant nagy segítség a kérdés különböző szempontjainak feltárásában, és tájékoztat azokról a keresésekről, amelyeket a válaszhoz – ami jó ötletbörze. Ha fontos, de terjedelmes dokumentumot azonosítottam, használhatom a dokumentumokkal kapcsolatos kérdések és válaszok egyikét, pl. Docalysis vagy a PDF.ai. Segítenek a dokumentum feltöltésében, majd egy chatbottal való lekérdezésben.
- Összefoglaló dokumentumok. A chatbot gyorsabban és hatékonyabban tud összefoglalni egy dokumentumot, mint én beolvasni. És ha már rendelkezem egy rakás hasznos anyaggal, a Claude segítségével összesített összefoglalót készíthetek a legfontosabb dokumentumokról.
- Üzleti levél első vázlata. Fel kellett keresnem egy helyi szakmai szövetség lehetséges előadóját, de időhiányban voltam. A ChatGPT-t megkértem: kérjen fel egy előadót, hogy tartson előadást a helyi egyesületi ülésünkön adott témában. Jól használható piszkozatot kaptam, melyet aztán személyre szabtam.
Minél többet teszteljük a generatív MI-t, annál jobban megismerjük értékeit és kockázatait. (ref.: MG) – F: Mary Ellen Bates. AIIP blog, 2023. okt.
Ha nem használják a lehallgatható technikát…
Egy nyugalmazott izraeli tábornok, Amir Avivi az AP-nek nyilatkozva arról beszélt, hogy az izraeli biztonsági szolgálatok egyre inkább a technológiai eszközökre támaszkodnak a hírszerzésben, miközben a gázai fegyveresek megtalálták a módját annak, hogyan kerüljék ki a technológiai hírszerzést: visszamentek a kőkorszakba. Nem használnak telefonokat vagy számítógépeket, bizalmas ügyeiket pedig a technológiai kémkedéstől külön őrzött helyiségekben bonyolítják le, vagy egyszerűen a föld alá vonulnak. De mindezt hónapokon át meg tudták volna tenni úgy, hogy egyetlen Izrael által beszervezett ügynöknek se legyen gyanús? Nem valószínű.
Az viszont bebizonyosodott, hogy Izrael technológiai előnyei nem számítanak csodaszernek. Ráadásul túl azon, hogy a digitális hírszerzésnek is vannak korlátai és vakfoltjai, önmagában a megfigyelés képessége a hírszerzési munkában kevés. A fő kihívás ugyanis nem az információk begyűjtése, hanem azok megfelelő értékelése-elemzése. Sőt, még ez sem feltétlenül elegendő. Mert hiába gyűjtenek jó információkat, hiába elemzik és értékelik ezeket megfelelően, ha a politikai döntéshozók mindezt figyelmen kívül hagyják, akkor semmit sem ér az egész. A kérdés az, hogy ez esetben ki követte el a hibát: a biztonsági szervek, amelyek nem érzékelték a jeleket, vagy a politikai döntéshozók, akik fittyet hánytak a figyelmeztetésre? – F: HVG, 2023. okt. 10.
VSquare, független médiumok hálózata
… határokon átnyúló nyomozásokat folytat a visegrádi régióban, azaz Lengyelországban, Magyarországon, Csehországban és Szlovákiában.
“A VSquare-t azárt csináljuk, mert érdekel minket. Veszélyben az oknyomozó újságírás – a riporterek és a híradók forráshiányban szenvednek, a kattintáscsali felülírja a minőségi tartalmat, a politikai és üzleti légkör is egyre kevésbé támogató. A sajtószabadság szenvedni kezdett azokban az országokban, amelyek egykor fiatal és növekvő, vagy jól tapasztalt demokráciának tűntek. Miközben a minket körülvevő világ egyre összetettebbé válik. Ezért új független modellekre van szükség az újságírás közérdekű, valamint a demokrácia és a szabad társadalmak védelmében és fejlesztésében való továbbviteléhez. Ahogy a térségben a kormányok satuba szorítják a médiát, egyre fontosabbá válik, hogy az újságírók függetlenek, jól képzettek és éberek maradjanak. Hiszünk abban, hogy a mai globalizált világban a különböző médiaszervezetek és a régió országainak újságíróinak közös erőfeszítései jobban szolgálhatják társadalmainkat.
Fő küldetésünk, hogy a polgárok hozzáférjenek az ellenőrzött információkhoz mélyreható, magas színvonalú oknyomozó riportokon keresztül, és népszerűsítsük az oknyomozó újságírást, mint közjót. Célunk továbbá kollégáink támogatása és a jövő újságíró- és szerkesztőgenerációinak képzése a régióban. – F: VSquare, 2023. okt. 27.
A segítség eltitkolás – Szörnyű fertőzésekben halnak meg kórházi betegek ezrei
A kórházi fertőzések száma hosszú évek óta rendületlenül nő Magyarországon. A kórházak legalábbis évről évre egyre több esetet jelentenek: 2021-ben korábban elképzelhetetlenül sok, számítástól függően mintegy 16-21 ezer kórházi fertőzést azonosítottak, és az esetek csaknem fele halállal végződött. Ebből 1400 esetben maguk a kórházak elismerték azt is, hogy a kórházi fertőzés szerepet játszott a betegek halálában. 2022-ről még nincs elérhető adat.
A Direkt36 ugyanakkor egy egyéves nyomozás során számos új részletet feltárt a kórházi fertőzésekről. A most induló, Semmelweis Projektnek hívott négyrészes cikksorozatunk és a hozzá kapcsolódó, november 11-én megjelenő dokumentumfilmünk főbb megállapításai a következők:
– a magyar állam és a politikusok tisztában vannak a probléma súlyával, de több energiát fektetnek a tagadásába és a szőnyeg alá seprésébe, mint a megoldásába;
– szándékosan és változatos eszközökkel titkolják, hogy valójában mi a helyzet az egyes kórházakban, nehogy „megijedjen a lakosság”;
– bebizonyítjuk, hogy a helyzet még a hivatalos statisztikáknál is súlyosabb, és a valóságban lényegesen több a kórházi fertőzés;
– szakemberek segítségével készítettünk és közzéteszünk egy Magyarországon egyedülállóan részletes, néhány évvel ezelőtti adatokon alapuló elemzést, amelyből nagy biztonsággal meg lehet mondani, hogy a magyar kórházak – sőt, az egyes kórházak egyes osztályai – hogyan teljesítenek egymáshoz képest, hány fertőzést azonosítanak;
– több – a rangsorunkban kiugróan sok fertőzést jelentő – kórház esetében közelebbről is bemutatjuk, mi áll a háttérben;
– európai összehasonlításban több mutatóban is sereghajtó Magyarország: kevés kézfertőtlenítő fogy, kevés a laborvizsgálat, kevés a nővér, miközben még mindig sok a többágyas kórterem. Ezek a tényezők mind segítik a fertőzések terjedését. – F: Direkt36
Tudományos hipotézis-generálással segíti a tudósok munkáját egy japán fejlesztésű generatív MI
Miközben a mesterséges intelliegencia technológiákkal foglalkozó tudomány szereplőinek egy része kétségeket fogalmaz meg a ChatGPT-hez hasonló generatív modellek tudásteremtő képességét illetően, mások komoly reményeket fűznek ahhoz, hogy ezt a technológiát eredményesen lehet originális tartalmak előállítására felhasználni. A japán oktatási minisztérium szakemberei olyan generatív modell kifejlesztését tervezik, amely – nagy mennyiségű tudományos értekezés, szakcikk, tanulmány elolvasását követően – képes lesz eredeti tudományos hipotézisek megfogalmazására és felállítására. A dolog érdekessége, hogy a jelenleg forgalomban levő, ismert LLM-ek is biztosítják az elvi lehetőséget az ilyen típusú tudományos elméletalkotásra, a japánok mégis egy saját modell kifejlesztése mellett döntöttek. A megfontolás mögött elsősorban adatbiztonsági szempontok húzódnak meg, a japán döntéshozók szerint ugyanis az “idegen” nyelvi modellek használata óhatatlanul a majdani tudományos információk kiszivárgásához vezethetne. Reményeik szerint a hazai technológia használatával az adatbiztonság mellett a nemzeti versenyképesség növekedését is elősegítik. A japán kormányzat elsőként az orvostudományok (elsősorban gyógyszerkutatások) és az anyagtudományi kutatások területén alkalmazható modell kifejlesztésében gondolkodik. Becslések szerint egy ilyen kutatási területre specializált generatív MI kifejlesztése nagyjából 30 milliárd jenbe (mintegy 212 millió amerikai dollár) kerül. A fejlesztési munkálatokat a Riken kutatóintézet koordinálja. A tervek szerint a technológiát a 2025-től kísérleti jelleggel elérhetővé teszik külső kutatóhelyek és vállalatok számára is. (via MI Újság) F: Asia Nikkei, 2023. júl. 30.