További adatok a Rutgers Egyetemen zajló Chat-referenszről

Hajnal Ward Judit: – A tájékoztatási munkát célszoftverekkel rögzítjük, illetve értékeljük (Az egyetem szabályozza, hogy mit telepíthet a gépére, így pl. a Skype for Business alkalmazást felváltották más szoftverek (Zoom, Webex és MS Teams).
– Chat- és email-tájékoztatásra a SpringShare LibAnswers alkalmazását használjuk, a munka naplózására is egységesen, együtt a csomag többi részével: LibGuides, LibInsight, LibCal, stb. Az eszközt a könyvtár illetékesei választották ki.
– A megkereséseket minősítjük is, a READ Scale link alapelvei szerint 1-től 6-ig értékelünk minden interakciót azok összetettsége és a ráfordított energia szerint. A legtöbb interakció 2 és 4 közötti pontot kap. Az előbb említett útbaigazítás 2-est kapott. Az 5 és 6-os szintűeket viszont a szakkönyvtárosnak továbbítjuk, chat közben lehetetlen annyi figyelmet szentelni egy használónak. (teljes hír…)

———–

A Springshare cég LibAnswers rendszerének részeként működő RefAnalytics különböző statisztikai adatok követésére szolgáló eszköz, ám a Chicagói Állami Egyetem Könyvtára link elhatározta, hogy az állománygyarapítás területén is alkalmazza: a hiányzó dokumentumok újbóli megrendelésére, a változatos témájú régebbi könyvek újabb kiadásainak megvásárlására, valamint olyan új témákról/területekről szóló könyvek megrendelésére, amelyeket a könyvtár addig még nem szerzett be.  (forrás)

———–

Egy példa: A chat-ablak automatikusan megjelenik a honlapra belépve, bizonyos – előre beállított – idő után. Minél hamarabb ugrik fel az ablak, annál több kérdést tesznek fel a használók. Az ablak felugrása előtti idő rövidsége azonban megnöveli a kényelemből feltett, nem szakmai tartalmú kérdések számát (pl.: merre van a WC). A rövidebb idő nem ad lehetőséget az önálló gondolkodásra. Hosszabb intervallum esetén viszont akár a katalógus vagy adatbázis kezelésével is megpróbálkozik a használó, és csak bizonyos mennyiségű gyakorlás, sikertelenség után kér segítséget. Mindezzel tehát manipulálni lehet a tájékoztatási “teljesítményt”. Ha 30 másodpercen belül jelenik meg az ablak, nagyobb lesz a válaszadói leterheltség, egyúttal teljesítmény is, mint ha 60 vagy 90 másodperc áll a használó rendelkezésére. (teljes hír…)

 

Ügyfélszolgálatok és egyetemi könyvtári tájékoztatók egyaránt “ticketelnek”

A hallgatók, oktatók és érdeklődők által feltett kérdések változatosak, a tárgyi és információkeresői szaktudást igénylő kérdésektől a legprózaibbakig. Van, hogy könyvtárban tartózkodó hallgatók szégyellnek a pulthoz menni, inkább online tesznek fel kérdéseket. Mondjuk: itt, mellettem nagyon hangosak, csináljanak valamit… Chat-en 2-3 könyvtáros vagy könyvtárszakos hallgató szolgálja 2-3 órás műszakban a 80.000 egyetemi polgárt a Rutgers […]

MIBE-klub: Tájékoztatást segítő alkalmazás – amerikai tapasztalatok

2022. máj. 11-én, 18.00-kor egyórás beszélgetés a Magyar Információbrókerek Egyesületének virtuális klubjában Hajnal Ward Judittal, a Rutgers Egyetem munkatársával arról, hogy hogyan tájékoztatnak sok ezer hallgatót – szoftveres alkalmazás támogatásával. Tájékoztatást segítő alkalmazás – amerikai tapasztalatok A moderátor, Takács Dániel (ELTE ÁJK) a beszélgetés során választ keres arra: – Hogyan lesz az ember könyvtáros Amerikában? – […]

A könyvtárosok készsége is használható az oknyomozók és a tényfeltárók csapatában

A Magyar Információbrókerek Egyesületének múlt szerdai online klubjának részvevői a szerkesztőség humán oldaláról is hallhattak. – Mikulás Gábor (MIBE): Mi a Lakmusz munkatársainak szakmai háttere? – Zöldi Blanka: Újságírói háttérrel bírnak (Direkt36, Mérce, Abcúg / 444). Emellett ahhoz, hogy a tartalmakat hatásosan jelenítsük meg, vizuális megoldásokkal is kísérletezünk: 2 grafikussal dolgozunk. Feladatuk infografikák és információs […]

Így működik a Lakmusz – MIBE-klub, márc. 10.

A Lakmusz tényellenőrző szerkesztőség 2022 elején alakult, EU-s támogatásból, a Magyar Jeti Zrt. kiadó új weboldalaként. Tavaly november óta dolgoznak az induláson. A www.lakmusz.hu weboldal januárban jelent meg. Zöldi Blanka: A tényellenőrzés kifejezés félreértésekre adhat okot. Igazából nem a tényeket ellenőrizzük, hanem megnézzük, hogy vannak-e tények az állítások és kijelentések mögött. Munkánk sémája: veszünk egy széles körben terjedő információt, állítást, és ellenőrizzük, […]