Amikor az „közel megfelelő” az elég jó – Válaszolj a kérdésre, amit tudsz

A kutatók és az információs szakemberek számára ez úgy hangzik, mint a káosz; nem arra kellene törekednünk, hogy közvetlenül foglalkozzunk az ügyfél információs igényeivel? Nos, amikor az ügyfelek segítségért fordulnak hozzánk, már megpróbálták megtalálni a választ, általában guglizással. Ezért olyan kérdésekkel jönnek,
– amelyekhez nem áll rendelkezésre azonnal információ
– amelyekhez senki nem gyűjtött adatokat
– amelyekhez erőforrásokra van szükségük
– amelyeket nem engedhetnek meg maguknak
– amelyekhez nem férnek hozzá
– amely információkat még nem tettek közzé, de szakértőknél már elérhető.

Ha azt érzem, az ügyfélnek korlátos a forrása az eredményhez képest, megkérdezem: ha nem tudok pontos választ kérdésére, mi lenne a még kielégítő megoldás? Ennek hatására jobban megismerem a motivációt. a kérdésnek az a varázsa, hogy gyakran a mögöttes kérdéshez jut – a kérdés mögötti kérdéshez. Ha például nem tudok információt szerezni a flottakezelési szolgáltatások piacáról Arkansas vidéki részein, akkor kereshetek olyan szomszédos iparágakat, amelyek részinformációval, vagy mintával szolgálhatnak a potenciális piacról.

Ilyen helyzetben a következő kérdéseket tehetjük fel:

–       Hogyan nézne ki a válasz 80%-a?

–       Milyen analógiák vagy minták jelezhetik a választ?

–       Hogyan bővíthetjük vagy szűkíthetjük a kérdést, hogy választ találjunk?

Szakmai kihívás megtalálni a nehezen megfogható dolgokat, a homályos statisztikát is. Hasznos tudnunk: a tökéletességre való törekvés nem mindig szolgálja saját vagy ügyfelünk érdekét. Néha „közel megfelelő” is elég jó. (Mary Ellen Bates) (ref.: MG) – F: Batesinfo, 2023. jún. 21.

Érzelemvizsgálat MI-vel – versenytársfigyelés

A világpolitika bármely szereplője már meghajolt volna a Nyugat és a NATO nyomása alatt – kivéve Vlagyimir Putyint. Ezt állítja egy MI-technológiára épített pszichológiai elemzés, levezetve, hogy azért nem működnek a hagyományos visszaszorítási stratégiák, mert Putyin egyszerűen nem fél.

Az elemzés során 10 érzületet figyeltek; öröm, harag, undor, félelem, szomorúság, meglepetés, megvetés, remény, önbizalom, könnyedség (szórakozás). Az amerikai hadsereg Stratégiai Parancsnoksága által befogadott elemzés szerint ezeknek a kulcsszavaknak némelyike alapozza meg az orosz elnök háború előtti és utáni beszédeit. Nirit Pisano PhD klinikai pszichológusnő (a képen), az ohiói Cognovi Labs kutatója a mesterséges intelligencia és viselkedéspszichológia eszközeivel méri fel a nyilvánosságban szereplő emberek érzelmi hátterét, hogy megértse döntéseik motívumait.

Putyin esetében az önbizalom érzetét azok a tények táplálják, hogy az ukrajnai háború folytatására bőven lesz pénz a költségvetésben, valamint hogy a Nyugatnak nem sikerült Oroszország karanténba zárása a világszínpadon. – F: Euronews, 2023. szept. 18.

A Meta különféle személyiséggel rendelkező chatbotokat fejleszt; cél a felhasználók megtartása

A Facebook tulajdonos Meta egy sor különböző személyiséget megformáló, mesterséges intelligenciával működő chatbot bevezetésére készül, amelyekkel a közösségi médiaplatformok iránti elkötelezettséget próbálja növelni a felhasználók körében. A Mark Zuckerberg által vezetett technológiai óriás jelenleg olyan chatbotok prototípusait tervezi, amelyek emberszerű beszélgetéseket tudnak folytatni a Facebook közel 4 milliárd felhasználójával. A személyiségeknek (personas) nevezett chatbotok eltérő karakterek formájában jelennének meg: egy változat például Abraham Lincoln amerikai elnököt személyesítené meg, egy másik pedig egy szörfös stílusában adna utazási tanácsokat. A chatbotok bevezetése része annak a törekvésnek, amelyet a vállalat a meglévő felhasználók megtartásáért és az új felhasználók megszerzéséért folytat. A beszélgető robotok nem csupán a vállalat szolgáltatásaihoz kapcsolják hozzá a felhasználókat, hanem egyúttal hatalmas mennyiségű olyan új adatot is gyűjthetnek az interakciók során, amelyek segíthetnek a cégnek relevánsabb tartalommal és személyre szabott hirdetésekkel megcélozni a potenciális ügyfeleket. A megszemélyesített chatbotok használatával más vállalatok is kísérleteznek. Az egymilliárd dollárra értékelt Character.ai nevű start-up nagy nyelvi modelleket használ, hogy chatbotjai olyan személyek stílusában tudjanak beszélgetni, mint például a Tesla vezérigazgatója, Elon Musk vagy a Nintendo játék Mario nevű figurája. Zuckerberg szerint az MI használata nem egyetlen rendszer használatát fogja jelenteni, hanem számos MI-ágenssel tud majd a felhasználó kapcsolatba lépni. (ref.: MI Újság) – F: Financial Times

Az orosz-ukrán háborúról rengeteg titok kikerül a netre, időnként meglepően hamar

Minden idők legnyilvánosabb háborúja zajlik Ukrajnában: már amatőrök is sok információt szereznek, mióta minden hálózatba van kötve, mindent kamerák figyelnek a földön és az égen.

Azt hiszem, mi voltunk az elsők, akik észrevették az inváziót – büszkélkedett Jeffrey Lewis, egy kaliforniai egyetem, a Middlebury Institute professzora. Az történt, hogy az oroszországi Belgorod és az ukrán határ között torlódást láttak a Google közlekedési térképén. „Valakik úton vannak” – tweetelte a professzor, aki egyúttal a nyílt forrású hírszerzés (Open Source Intelligence, OSINT) szakértője. A kép könnyen összeállt. Nem pusztán azért, mert Putyin orosz elnök néhány órával azelőtt jelentette be a támadást, hanem azért is, mert műholdas fotók és radarképek alapján az OSINT művelői már napokkal korábban látták, merre gyülekeznek az orosz csapatok. – F: HVG, 2023. márc. 3.

Jogszerű-e az OSINT?

Az OSINT alkalmazásának alapvetően két korlátját ismerjük, az etikait és a jogit. Jogi korlátról beszélhetünk, ha az OSINT valamely eszközének használata az adott ország törvényeivel ütközik. Az etikai korlátot definiálhatjuk úgy is, hogy az, ami nem ütközik törvénybe, de az elkövető nem szeretné, ha az újságok írnának róla.

A személyiségi jogokkal összefüggésben az USA több mindent megenged, mint az EU. Az Amerikai Egyesült Államok gyakorlata egyszerűsítve az, hogy ha valaki kitesz magáról szöveget, képet, videót a netre, az vegye tudomásul, hogy mások ezeket fel is használhatják. Az EU-s gyakorlatot a GDPR szabályozza jóval szigorúbb keretek között, azaz az OSINT szempontjából kiemelt fontosságú a személyiségi jogok figyelembevétele. Az EU-n belül emberekre való keresés lényegesen érzékenyebb téma, mint cégekre vagy katonai műveletekre.

A leglényegesebb a számonkérhetőség a jogszerűség a személyiségi jogok tiszteletben tartása vonatkozásában. Fontos, hogy nem elég számonkérhetőnek lenni, annak is kell látszani egy esetleges ellenőrzés során. Ennek technikája a munka dokumentálása, ami fáradtságos adminisztrációval jár. A GDPR alapján az OSINT munkának is meg kell találnia az egyensúlyt a személyiségi és közösségi érdek között. Egy pedofil nem hivatkozhat a személyiségi jogaira, ha a működését vizsgálták a közösségi médiában. Elvben a célszemélynek beleegyezését kell adnia a kereséshez. Kérdés, hogy egy állását féltő munkavállaló beleegyezése mennyire önkéntes. – F: Ludovika, 2023. szept. 24.

Szilárd Leó – Könyvtárba nem járt, viszont telefonált

Balázs Nándor mesélte róla: “Mikor együtt kezdtünk dolgozni, azt kérdezte, hogy tudom-e ezt vagy azt, mire azt mondtam, ez nem probléma, utánanézek a könyvtárban. Az értelmetlen dolog’ – mondta – ‘az ember órákat veszít vele.’ Elővette a kis noteszét, amelyikben címek és telefonszámok voltak – ‘Ki lenne az ismerősök közül, aki ezt fejből tudja?’ Végignézett a noteszben pár oldalt, majd odament a telefonhoz, telefonált az illetőnek, valahol az Egyesült Államokban, és két perc múlva, öt perc múlva megvolt a válasz.

‘Na látod’ – mondta – érdemes három órát a könyvtárban ülni? Szóval ő határozottan kihasználta a barátait ilyen szempontból, nem mintha a barátai ettől kétségbeestek volna.” (Zsidó Kiválóságok Háza) – F: KIT Hírlevél, 2023. szept. 13.

Tart attól, hogy a halála után mi minden derülhet ki önről a böngészési előzményekből? Egy újdonság törli, majd meghamisítja ezeket

Kellemetlen dolgok az előzmények között? Az Opera GX gamer böngésző két hét után töröl mindent, hogy olyan kedves oldalakkal töltse fel a meglátogatott oldalak listáját, mint hogy hogyan kell madárházat építeni.

A Fake My History nevű – már elérhető – új funkció pedig valóban hű a nevéhez, lévén maradéktalanul eltörli a múlt(unk)at, melynek helyébe egy teljesen új lép, még ha ahhoz ténylegesen nem is volt semmi közünk. Hiszen ki szeretné, ha a halálunk utána kiderülne, hogy hajnali 2 órakor rendszeresen olyan kérdésekkel bombáztuk a ChatGPT-t, hogy miért esik mindig a vajas felére a kenyér? Na ugye. – F: HVG, 2023. aug. 11.

Telefonálási készséget fejleszt

Az introvertált emberek előnyben részesítik az írott anyagból való információgyűjtést, noha a közvetlenül emberektől – praktikusan: telefonon – szerzett információ értékesebb, tehát nagyobb elismerést lehet szerezni vele a használó szolgálatában. (MG)

A Kanada keleti partján, Halifaxban élő Mary Jane Copps ma már coachként és facilitátorként határozza meg a munkakörét, de többnyire csak The Phone Lady néven mutatkozik be. Ezen az általa választott, magyarul is rögtön érthető fantázianevén jegyeztette be 2006-ban a vállalkozását, amely elsősorban cégeknek nyújt segítséget abban, hogy megtanítja telefonálni a távbeszélgetéstől szorongó alkalmazottaikat.

Az első hallásra átverésszagú üzletben az az érdekes, hogy a XXI. század egyik mélyen gyökerező problémájára kínál megoldást. Copps ugyanis alighanem az elsők között volt, aki – még évekkel az okostelefonok elterjedése előtt – ráérzett, hogy a felnövekvő generációk tagjainak egyre kevésbé akaródzik felvenni a kagylót, ha el kell intézniük valamit, inkább szöveges üzenetekben próbálnak kommunikálni. A probléma súlyosságát mutatja, hogy a millenniumi és a Z generációba tartozó fiatalok (vagyis az 1980 és 2015 között születettek) közül ötből négyet szorongással tölt el, ha telefonálnia kell, és már ahhoz is bátorságot kell gyűjtenie, hogy megnyomja a hívás gombot.

A szaknyelven telefóbiaként emlegetett jelenség hátterében pszichológusok szerint az érintetteknek elsősorban az a szorongása áll, hogy mivel nem látják beszélgetőpartnerük arcát, nem tudják, mit gondol róluk. De az is szerepet játszik a telefonálástól való ódzkodásban, hogy a fiatalok sokszor “időrablónak” érzik a nem csak a tárgyra szorítkozó hívásokat, és kerülik a kellemetlen, nyafogó, lerázhatatlan partnereket, illetve nyilvános helyeken nem szeretik, ha mások belehallgatnak a magánéletükbe. Az üzleti szférában pedig sokan attól rettegnek, hogy telefonálás közben váratlanul feltesznek nekik egy olyan kérdést, amire nem tudnak válaszolni – teszi hozzá Copps.

Hétalkalmas „félelemoldó programja” keretében a személyes coachingért 480 dollárt (mai áron közel 170 ezer forintot) számol fel óránként, míg a félórás webináriumának résztvevőin alkalmanként 365 dollárt vasal be.- F: HVG, 2023. aug. 24.

Bizalom a webes keresőben – nagyobb hiszékenységgel és véleménybuborékkal jár

A legtöbb ember esetében az internetes keresés valószínűleg sok pozitív tapasztalatot eredményez, ami azonban a kritikai megközelítések rovására a kényelmet helyezte előtérbe. Ennek következményeképpen az online forrásokba és a keresőmotorokba vetett, sokszor túlzott bizalom, a tudás forrásainak beszűkülése, valamint a személyes és a külső információk közötti különbségtétel bizonytalansága folytán fennáll annak a veszélye, hogy tudásunkat elfogult és bizonytalan alapokra építjük.

A finnországi Tampere Egyetem 440 elsőéves hallgatójának körében egy online kérdőíves felmérést végeztek: a hallgatóknak egy skálán kellett megjelölniük, mennyire értenek egyet a megadott egyszerű állításokkal, valamint az IKT-eszközhasználatuk milyen gyakoriságú. A kutatás kimutatta, hogy pozitív összefüggés van az internetbe vetett bizalom és három olyan episztemológiai meggyőződés között, mint a mindentudásból eredő tekintély, a biztos tudás lehetségessége és az ismeretek egyszerű szerkezete. Az eredmények azt sugallják, hogy minél inkább támaszkodnak a hallgatók az internetalapú információkra, annál inkább hajlamosak olyan meggyőződéseket vallani, amelyekben a tudást biztosnak, változatlannak, egyértelműnek és valamilyen tekintély által támogatott természetűnek tartják, a tudás szerkezetét pedig úgy tekintik, hogy az nem összetett vagy szorosan összefüggő fogalmakból, hanem egymástól elszigetelt darabokból áll össze. A mindentudó tekintély elfogadása azt jelenti, hogy a tudás nem személyes érvelésen alapul, hanem valamely, tekintéllyel felruházott forrásból származtatjuk. (A szakirodalomban szerepel, ám a felmérésből komplexitása miatt kimaradt a tudás igazolásának dimenziója, amely azt írja le, hogy az egyének miként értékelik a tudásra vonatkozó állításokat, vagyis hogyan használják és értékelik a bizonyítékokat, illetve a tekintélyt.) (Episztemológiai meggyőződések és az internetbe vetett bizalom: része-e az összképnek az algoritmikus tekintély?; ref.: Koltay T.) – F: Humanus

Elindult a vállalati ChatGPT

Alapjaiban ugyanaz, vállalatok számára mégis biztonságosabb és használhatóbb a ChatGPT most elindult vállalati változata, amelynek fix ára sincs. A ChatGPT hosszú utat járt be a tavaly novemberi rajtja óta – a chatbot maga is népszerű, de a mögöttes nyelvi modellje, a GPT-3.5 és a GPT-4 már számos szolgáltatásba hozta el a mesterséges intelligenciát. A chatbot funkciói vállalati környezetben is népszerűek és hasznosak, még ha adatvédelmileg aggályos is lehet a használata – nem ok nélkül tiltották ki egyes cégeknél. A fejlesztő OpenAI azonban elindította a chatbot vállalati változatát ChatGPT Enterprise néven. Ez alapvetően ugyanazt tudja, mint a nyilvános variáns: e-maileket ír, vagy éppen hibákat keres egy programkódban. – F: HVG, 2023. aug. 29.