Hírlevél – 2019. április

Az elektronikus közigazgatás lehetőségei – MIBE-klub, máj. 9.

Takács Dániel tanácsadó (dihitalisugyved.hu) a vendégünk a MIBE-klubban 2019. máj. 9-én, 17.00-18.30-kor a Stex-házban.

  •  A tartalom: Az állam által üzemeltetett informatikai megoldások (szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás – SZEÜSZ – és központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás – KEÜSZ) számos olyan lehetőséget biztosítanak szervezetek, vállalatok számára, amelyek lényegesek az adatbiztonság és a digitális folyamatok támogatásában. A beszélgetés során kiderül: melyek a legalapvetőbb közhiteles nyilvántartások, hogyan vannak összekapcsolva, és hogyan egyszerűsíthetik a vállalatok azonosítási feladatait. A téma érdekelheti azokat, akik ügyfélazonosítással, dokumentumhitelesítéssel és szervezetek közötti hitelesített kommunikációval foglalkoznak.

A MIBE rendezvényein a térítéses információt nyújtó szakemberek és a téma iránt érdeklődők megismerhetik a rokon területek tevékenységét, módszereit,

lehetőségeit, és szakértőikkel kapcsolatba kerülve együtt is működhetnek velük.

Jelentkezés ide kattintva elérhető.

 

Konferencia: Marketing a térítéses információszolgáltatásokban –
június 6-án

Milyen a hírszerző marketingje? És hogyan lehet egy nagyvállalat figyelmét fenntartani szolgáltatásaink iránt? Hogyan tudjuk lehetséges ügyfeleink szövegéből kihámozni mi is a tényleges elvárása? Ilyen és hasonló témák is előkerülnek a MIBE konferenciáján. Rövidesen összeáll a végleges program.

Titkárt keres a MIBE

A feladatkör részletei a MIBE alapszabályában olvashatók: /alapszabaly/ . A gyakorlatban az egyesület tisztségviselői megosztják maguk között a munkát, mely értelemszerűen az évi három klub- és egy konferencia rendezvényeinek előkészítésében és lebonyolításában, valamint a tagnyilvántartásban, tagdíjak kezelésében csúcsosodik ki. A munkavégzés során felmerülő költségeket az egyesület téríti. További információ: +36-30-239-2293.

Hírek

Orosz vezetésű bank Budapesten – Hogyan készült a cikk?

Tavaly szeptemberben írtunk először az orosz dominanciával működő IIB-ről. Az akkori cikkünkből nemcsak az derült ki, hogy az Orbán-kormány segíti az oroszok pénzügyi terjeszkedését, hanem az is, hogy a bank valószínűleg Budapestre fog költözni. Miután ezt tavaly év végén hivatalosan is bejelentették, és a magyar sajtó is elkezdett komolyabban érdeklődni a téma iránt, úgy gondoltuk, megpróbáljuk újra felvenni a fonalat.
Panyi Szabolcs kollégámmal – aki már az első cikk elkészítésében is közreműködött – az elmúlt hetekben több háttérbeszélgetést is folytattunk. Szabolcs diplomáciai vonalon tájékozódott, így sikerült megtudnia, hogy a nyugati országok diplomatái milyen aggályokat fogalmaztak a magyar tárgyalópartnereiknek. De arról is sikerült információt gyűjtenie, hogy a bank várhatóan mekkora létszámmal költözik Magyarországra, és milyen lehetséges helyszínekben gondolkodnak.
Én pedig volt kormányzati tisztviselőkkel, banki szakemberekkel beszélgettem, és hivatalos csatornákon keresztül is próbáltam tájékozódni. A magyar kormányzati szervektől közadatkérés segítségével akartam megtudni, hogy az IIB konkrétan milyen projektet finanszírozott Magyarországon. Ezekre érdemi választ végül nem kaptam, a bank viszont – amelyet egy hosszú kérdéssorral kerestem meg – részletesen válaszolt a kérdéseimre. Többek között konkrét adatokat is közöltek a működésükről.

F: Direkt36 támogatói hírlevél, 2019. ápr. 24.

Sajtóarchívumok – bizonytalanok, akár papír, akár online

Magyarországról nézve a sajtóról szóló filmek még akkor is fantasynak tűnnek néha, ha megtörtént esetet dolgoznak fel. A Spotlight egyik jelenetében az újságírók előbb bekérik a lap archívumából a korábbi, szexuális zaklatással kapcsolatos anyagokat. Majd kicsit később, egy másik jelenetben lemennek a lap könyvtárába és leemelik a polcról a papok jegyzékét, megnézik, kit hová helyeztek át az adott évben.

Az internetes tartalom nem kerül feltétlenül ebek harmincadjára. Az Internet Archive nevű nonprofit szervezet rendszeresen készít mentést weboldalakról. Illetve az ehhez több szállal kötődő, de hivatalosan nem kapcsolódó Archive Team is szokott önkéntesek bevetésével a bezárás előtt álló weboldalakat lementeni. Amikor annak idején felálltunk a VS.hu-tól, mi is az Archive Team segítségét kértük. Mármint mi, a felmondó újságírók, nem pedig a kiadó, amely mint tudjuk végül Matolcsy György fiánál kötött ki, majd idén februárban meg is szűnt a portál működése.

Olvasóként a fentiekből keveset lehet érezni. Talán csak annyit, hogy az újságok elvesztik az archívumukat. És nem feltétlenül azért, mert bedőltek a tech cégek diktálta rövid életű trendeknek, esetleg rácsúsztak valamelyik platformra kiszolgáltatva magukat az egyre gyakrabban változó algoritmusok szeszélyeinek. Rosszabb, amikor egy újság csődbe megy, vagy éppen nem feltétlenül gazdasági okok miatt zárják be, esetleg a rendszerek frissítése miatt a migrálás nem sikerül túl jól és adatok, illetve cikkek tűnnek el.

Hazai példákat is ismerünk olyan esetekről, amikor egy újság archívumát rövidebb-hosszabb időszakra elérhetetlenné tették: ez megesett a Népszabadsággal vagy a Magyar Nemzettel is bezárásuk után. De ismerünk olyat esetet is a hazai online sajtó történetéből, hogy fél évtizednyi archívummal bíró hírportál eltűnt a semmibe, miután tulajdonost váltott. A HVG által egykor felvásárolt, majd rövid ideig még működtetett Hírszerző.hu helyén ma ezt látható: false.

A mindennapokban azonban az olvasót nem érdekli az archívum. A történészt, a levéltárost és az újságírót kellene, de ők is hallgatnak.

F.: Magyar Narancs,  2019. ápr. 11.

Tartalmat csekkol a Facebook

Ezt a tartalmat egy független vizsgáló álhírnek minősítette – ilyen figyelmeztetés jelenne meg a Facebookon közzétett egyes posztoknál magyarul, ha az amerikai óriás hazánkban is leszerződne egy tartalomfelügyelő partnerrel. Világszerte negyven, a Facebooktól független cég végez forráskritikai munkát, ezzel 24 nyelven szűrik meg a jelentős tömegeket elérő híreket.

Hogyan működik e rendszer? Az amerikaiak általában keresnek egy szerkesztőséget, amely jelentős összeget kap tőlük, valamint egy kulcsot a Facebook hátsó udvarához. Azt láthatják a hírek ellenőrei, hogy az általuk felügyelt nyelven milyen bejegyzések mutatnak kiugró értékeket. Ha valamit egyszerre nagyon sokan olvasnak, lájkolnak és vitatnak, ugyanakkor jelentős számú felhasználó jelenti azt gyanúsként, akkor ez a tartalom „villogni” kezd a szerkesztőségben. Ami nem elég kártékony vagy nem elég vitatott, az megússza az ellenőrzést. A szakértő ezek után elolvassa a kérdéses tartalmat, felhívja az érintett hivatalokat, állásfoglalást kér az illetékesektől, ellenőrzi a képek hitelességét stb. Amennyiben arra jut, hogy a hír az adott formában hamis, erről cikket ír a bizonyítékai felsorolásával. Innentől a Facebook a bejegyzés mellett jelzi, hogy álhírrel van dolga a felhasználónak, és a linken bárki elolvashatja, mire hivatkoznak az állításnál.

F.: HVG,  2019. ápr. 11.

A könyvtárosok és a nyílt kormányzati adatok: kínálkozó lehetőségek

A nyílt kormányzati adatok (Open Government Data, OGD) egy olyan erősödő mozgalom, melyben a szövetségi, állami és helyi kormányzat által gyűjtött adatokat ingyenesen hozzáférhetővé teszik a lakosság számára szabad használat, újrafelhasználás és terjesztés céljából. Noha a nyílt kormányzati adatok riasztónak tűnhetnek, mégis egy újabb információforrást jelentenek, melyet az olvasószolgálati könyvtárosok megismertethetnek használóikkal. Bár kihívásokkal járnak, a nyílt kormányzati adatok rengeteg lehetőséget rejtenek. Az információ és az állampolgári részvétel forrásaiként a könyvtárosoknak fontos megismerni előnyeiket, az általuk támasztott kihívásokat, továbbá felkutatásuk és használatuk nehézségeit. A cikk célja, hogy bevezesse a nyílt kormányzati adatok fogalmát, bemutassa néhány erősségüket és hátulütőjüket, megindokolja, miért fontosak a könyvtárosok számára, végül utaljon arra, hogyan kapcsolódhatnak be a könyvtárosok ebbe a mozgalomba. (Autoref.)

F.: SZTE Egyetemi Könyvtár,  2018.

Ellenőrizik a dark netet

Sötét dolgok is történnek az internet elzárt részén. Németországban törvénymódosítás készül, miután a 2016-os müncheni ámokfutó a darkneten vásárolta a fegyverét (a piactér fenntartója decemberben hatévi börtönt kapott), és e hónap elején ítélték börtönre az ugyancsak a darkneten fenntartott, 80 ezres taglétszámú Elysium gyermekpornó-hálózat négy üzemeltetőjét. Bár éppen az említett ítéletek jelzik, hogy a darknet rossz szándékú használói rendőrkézre kerülhetnek, a német döntéshozóknak ez nem elég. A múlt héten indult útjára a Bundesratból, a parlament felsőházából egy törvényjavaslat, amely ha hatályba lép, elriaszthatja a darknet csomópontjainak üzemeltetőit. Márpedig a nagyfokú névtelenséget és lenyomozhatatlanságot kínáló darknet nem pusztán, sőt nem is elsősorban drog- és fegyverkereskedők vagy egyéb bűnözők találkozóhelye. A követhetetlenség sokat számít a diktatúrákban élőknek, a civil szervezeteknek, a korrupció és más visszásságok leleplezőinek vagy egyszerűen azoknak, akik különösen kényesek a magánszférájukra.

F.: HVG (regisztrációval), 2019. márc. 18.

ADATNYILVÁNOSSÁG

Törölni kellett a kutatók tanulmányát, miután beperelte őket az állam

Elmarasztalta és egymillió forintos sérelemdíj megfizetésére kötelezte a bíróság a CRCB Korrupciókutató Központot, amiért „valótlan, manipulatív módon előállított adattartalmakat” közölt, valamint „valós tényeket hamis színben tüntetett fel” a Közbeszerzési Hatóság (KH) adatközlési gyakorlatáról, és ezzel megsértette a hivatal jó hírnevét.

– Az Index megjegyzése: a magyar közbeszerzéseket nehezen, sok előzetes adminisztrációs munkával lehet elemezni, nem valamiféle politikai állítás vagy rágalmazás, hiszen erről bárki megbizonyosodhat, aki megnézi a Közbeszerzési Értesítőt.

Mivel a nagyobb adatokkal dolgozó elemzőszoftverek táblázatokba rendezett adatbázisokat tudnak kezelni, ezért sok országban táblázatokat is publikál a helyi közbeszerzési hivatal, Magyarországon azonban csak egy-egy közbeszerzést lehet kikeresni, összevont táblázatokat nem lehet kikérni a hatóság honlapján. Emiatt, ha valaki mondjuk a Mészáros Lőrinchez köthető Duna Aszfalt közbeszerzési eredményeit akarja elemezni, akkor annak rá kell keresnie arra, hogy Duna Aszfalt, majd ezután egyesével végigkattintani a találatokat, majd azokból ki kell másolni azt, hogy hány másik induló volt, mekkora összegben nyert tendert a Duna Aszfalt, és ezeket bele kell tennie egy saját táblázatba.

A Duna Aszfalt közbeszerzéseken elért eredményeit csak ezután lehet elemezni egy szoftver segítségével. Az Európai Unió például az adatok elemzésének megkönnyítése és ezzel együtt egy átlátható közbeszerzési rendszer kialakítása miatt például rendszeresen adattáblákat publikál.

Egyébként a tanulmány nemcsak kritizálta a magyar közbeszerzési rendszert, hanem kiemelte az erényeit is, ilyen volt például az, hogy egy-egy közbeszerzési eljárás, döntés megtalálásához elég részletes keresési lehetőségeket kínál fel a honlap.

F.: index.hu, 2019. ápr. 25.

Egységes Nyomozóhatósági és Ügyészségi Bűnügyi Statisztika –
van, de alig használható

A 444 érdeklődésére az ügyészség [pedofil ügyek feltárására] (…) az ún. egységes nyomozóhatósági és ügyészségi bűnügyi statisztikát (ENyÜBS) ajánlotta figyelmünkbe. Ez a Belügyminisztérium és a Legfőbb Ügyészség közös adatgyűjtése 2013-tól kezdve, amelyben egyebek mellett lehet foglalkozásokra szűrni az elkövetőket.

Az ügyészség sajtósa külön felhívta a figyelmünket, hogy itt “az adatok akkor kerülnek rögzítésre, ha a büntetőeljárásban a nyomozó hatóság, illetve az ügyészség statisztikai adatszolgáltatást megalapozó eljárási döntést hozott”, vagyis nem a bűncselekmények, hanem az adatszolgáltatások számát regisztrálja. – Ez így nem sokat segít.

F.: 444.hu, 2019. márc. 31.

ADATVÉDELEM

A totális megfigyelés felé haladunk

A szitakötőprojekt komoly adatvédelmi aggályokat vet fel. Ha tényleg összekapcsolják boltok, bankok, szállodák, vendéglátóhelyek és tömegközlekedési eszközök kameráit, az már nem lesz nagyon messze a profilalkotási képességtől, hiszen elárul rólad egy csomó adatot: hova jársz bankba, milyen útvonalon közlekedsz, milyen típusú boltokban vásárolsz, hol dolgozol, hol laksz, stb. Pedig a GDPR lefekteti az adatkezelés alapelveit, és a profilalkotást, illetve a készletező adatgyűjtést is tiltja, ami azt jelenti, hogy nem lehet úgy adatot gyűjteni, hogy jó lesz valamire később. Arra viszont nincs szabályozás, hogy a rendszert arcképelemző szoftverekkel nem láthatják el.

Még azt sem lehet tudni, hogy hol, hány köztéri kamera van Budapesten, és azokat kik üzemeltetik. Nem tudjuk, ki és hogyan nézegeti a felvételeket, és hogy egyáltalán még ember teszi-e.

A megfigyelések szabályainak – kétharmados törvénymódosításokkal történt – felpuhítása Európában kirívó. A Parlament nemzetbiztonsági bizottsága lenne az egyik fontos kontroll, aminek garanciaként ellenzéki az elnöke, de látható, hogy ez mennyit ér, főleg, amikor a Fidesz politikai kommunikációs céllal rendszeresen, hónapokig ellehetetleníti a bizottság munkáját.

F.: 444.hu,  2019. ápr. 24.

Ki védi meg a magánéletünket?

Megdöbbentő eredménnyel záruló kísérletet végeztek el a The New York Times munkatársai, akik mindössze 60 dollárnyi (mintegy 15 ezer forintnyi) befektetéssel hoztak létre egy teljesen legális és működő arcfelismerő rendszert. A New York-i Bryant Park egyik vendéglőjének három kamerája ugyanis folyamatosan figyeli, illetve élőben meg is osztja a felvételeit a környékről, beleértve mindenkit, aki itt valamiért felbukkan. A lap csapata ezeket a képeket futtatta át egy mindenki rendelkezésére álló, néhány dolláros programon, és vetette össze a környéken lévő cégek nyilvános oldalain megtalálható, a munkatársakat bemutató fotókkal. Semmi különös tehát: lényegében egy bankkártya kell hozzá, illetve kis kutatómunka. Ám így is összesen 2750 „arcot” sikerült összegyűjteni, közülük pedig egyet 89 százalékos biztonsággal azonosítani is. És a kamerák szerepe sem más, mint a felvételekkel oda vonzani a környék lakóit vagy a turistákat. Innen kezdve el lehet képzelni, mire képesek azok, akik éppenséggel profiként csinálják mindezt. De mit lehet tenni ellenük? Illetve kell-e tenni ellenük bármit? A kísérlet részleteinek bemutatása mellett ezeket a dilemmákat is felveti a The New York Times cikke.

F.: HVG támogatói hírlevél és New York Times,  2019. ápr. 16.

Szerkesztette: Mikulás Gábor mikulasg@gmconsulting.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük