Hírlevél – 2018. október

2018. október

Megjelenik havonta. Archívum elérhető ide kattintva!


Oknyomozás workshop – Humán- és adatforrások – a MIBE és a Direkt36 szervezésében

  • Milyen izgalmas (nyílt) adatbázisokban lelhetsz izgalmas összefüggésekre?
  • Hogyan teremts kapcsolatot emberi információforrásaiddal, s hogyan tartsd fenn velük a bizalmi kapcsolatot?
  • Hogyan rendezd begyűjtött adataidat?

“Oknyomozás workshop – Humán- és adatforrások” a címe a Magyar Információbrókerek Egyesülete és a Direkt36 közös programjának. A MIBE rendezvényein a térítéses információt nyújtó szakemberek és a téma iránt érdeklődők megismerhetik a rokon területek tevékenységét, módszereit,

lehetőségeit, és szakértőikkel kapcsolatba kerülve együtt is működhetnek velük.

Előadók: Pethő András (a Minőségi Újságírás Díj háromszoros tulajdonosa) és Zöldi Blanka, a Direkt36 munkatársai.

Időpont és helyszín: 2018. nov. 23., péntek; ELTE Egyetemi Könyvtár, Budapest, Ferenciek tere 6.

Titkárt keres a MIBE

A feladatkör részletei a MIBE alapszabályában olvashatók: http://mibeinfo.hu/alapszabaly/ . A gyakorlatban az egyesület tisztségviselői megosztják maguk között a munkát, mely értelemszerűen az évi három klub- és egy konferencia rendezvényeinek előkészítésében és lebonyolításában, valamint a tagnyilvántartásban, tagdíjak kezelésében csúcsosodik ki. A munkavégzés során felmerülő költségeket az egyesület téríti. További információ: 30 239-2293.

HÍREK

Ismeretlen katonák kivégeztek két nőt, a gyerekeikkel együtt. A BBC elhatározta, hogy megtalálja a gyilkosokat

Júliusban jelent meg a neten egy videó, amelyen katonák rángatnak két nőt egy földúton. Az egyik a hátán viszi a csecsemőjét, a másik kézen fogva vezeti a kislányát. A katonák bekötözik a szemüket, letérdeltetik őket a földre, a csecsemő belenéz a kamerába, aztán 22 lövéssel megölik mindannyiukat.

Gyakorlatilag semmit nem lehetett tudni a videóról. A fegyveresek szavai arra utalnak, hogy a nőket a Boko Haram nevű terrorszervezet segítőinek tartják, az egyenruha pedig arra, hogy valamilyen szervezett haderő tagjai. Az egyértelmű volt, hogy itt bármiféle ítélet nélkül gyilkoltak meg embereket, akik közül legalább a gyerekek biztosan ártatlanok voltak, és mindezt a lehető legtermészetesebb és legnyíltabb módon tették. Ennyit lehetett tudni.

Aztán a neten elkezdett terjedni, hogy a kameruni hadsereg katonái az elkövetők, mire a kameruni kormány ezt fake news-nak nevezte, és közölte, hogy semmi köze az esethez, amely nem is Kamerunban történt. A BBC Africa Eye ekkor vállalkozott rá, hogy pusztán fejlett képelemző módszerekkel választ ad a legfontosabb kérdésekre: Hol? Mikor? Ki? Az eredmény egy olyan 10 perces riport.

F: 444.hu, 2018. szept. 26.

Nyílt adatok: mik ezek, és miért foglalkozzunk velük?

A nyílt adatok olyan, szerzői jogilag nem védett információk, amelyeket közintézmények szolgáltatnak és tesznek korlátozás nélkül hozzáférhetővé vagy újra felhasználhatóvá. A nyílt adatok jogi és technikai értelemben nyíltak: felhasználásukat nem akadályozzák szerzői jogi megkötések, illetve szabványos, jól meghatározott formátumban, rendszerint az interneten érhetők el. A nyílt adatok a helyi, állami és országos kormányzati szervekhez, az akadémiai szektorhoz, nonprofit és közösségi csoportokhoz és üzleti vállalkozásokhoz kötődnek. A nyílt adatok közzétételével növekszik az érintett szervezetek átláthatósága és nyilvánvalóvá válik azok értéke.

A könyvtárak sajátos feladataiknak köszönhetően segíteni tudnak a nyílt adatok felderítésében, elérésében és felhasználásában. A nyílt adatok kezelése a következőket öleli fel: a fő adatforrások megtalálását (ebbe a körbe tartozik a publikálásra érdemes könyvtári információk azonosítása is), valamint a digitális írástudással foglalkozó képzések megszervezését, továbbá a nyílt adatok kreatív felhasználását. (Nyílt adatok: mik ezek, és miért foglalkozzunk velük?; ref.: Hegyközi I.)

F: Lelőhely: Könyvtörténeti és Könyvtártudományi Szakkönyvtár

Hogyan juthatunk a Pew Reaearsh forrásadataihoz?

Az USA-beli Pew Research Center lehetővé teszi, hogy kutatásaik teljes adatbázisait bárki letölthesse (ld. a forráslinket). A friss kutatásaikat és a számukra fontosnak tartott adatokat Twitteren kínálják: https://twitter.com/pewresearch

F: Pew Research Center, 2018. márc. 9.

Tényleg a Google a keresők legjobbika?

Talán nincs olyan cég a techvilágban, ami nagyobb részt vállalt – és vállal most is – az internet fejlődésében, mint Google. Bár a ma már Alphabet néven működő anyacég nyolc olyan Google-termék fölött rendelkezik, amely külön-külön több mint egymilliárd felhasználót számlál (a kereső mellett az Android, a YouTube, a Gmail, a Chrome, a Maps, a Drive és a Play Store), a Google név elsősorban az alapító Larry Page és Sergey Brin által 1996-ban készült, majd két évvel később piacra dobott keresővel forrt egybe.

Az elmúlt két évtizedben több óriásvállalat is próbálta legalább megszorongatni a modern internetben kulcsfontosságú szerepet betöltő keresőmotor-egyeduralkodót, de ezek mind lepattantak a Google-ről: az első számú kereső egy 2018 szeptemberében készült felmérés szerint 92,3 százalékos piaci részesedéssel tarol a mezőnyben.

F: Qubit,  2018. okt. 24.

A BBC stábja elutazott Szibériába, ahol azonnal lebuktatták a turistának álcázott, idegméreggel gyilkoló orosz ügynököt

Bravúros újságírói húzással bizonyította be a BBC stábja, hogy a Nagy-Britanniában, Salisburyben idegméreggel merényleteket elkövető, álnevet használó két orosz férfi közül az egyik valóban Anatolij Csepiga ezredes, a katonai titkosszolgálat ügynöke.

A Bellingcat nevű, biztonsági, titkosszolgálati ügyekkel és internetes nyomozással foglalkozó weboldal pár napja, online archívumok és hírek egybevetése alapján már lehozta, hogy a két, nyilvánvalóan álnevet használó orosz titkosügynök egyike, a “Ruszlan Bosirov” nevet használó férfi  minden bizonnyal Anatolij Csepiga, a GRU ezredese.

A BBC úgy döntött, hogy helyszíni nyomozással próbálja meg igazolni vagy elvetni a desktop-nyomozók tippjét, ezért azonnal egy stábot szalasztottak a Kelet-Szibériában található Berjozovkába, ahol Csepiga született és nevelkedett. Egy helyi asszony pedig képről azonnal felismerte a falubelijét, mind egy fiatalkori igazolványképen, mind a brit rendőrség által róla készített friss fotón. A nő tisztában volt azzal is, hogy Csepigának mi volt a munkája, hogy háborús zónákban dolgozott, majd Moszkvába került. (A vonatkozó videót ld. a cikkben.)

F: 444.hu, 2018. szept. 30.

ADATNYILVÁNOSSÁG

Demeter Márta: az adatok nem titkosak, legfeljebb a kormány titkolódzik

Egy lejárató kampány zajlik, hogy fontos információkat visszatartsanak – állítja Demeter Márta, akit szombaton az LMP társelnökévé választottak. Az LMP társelnökévé választott Demeter Márta semmit sem vesz vissza az elmúlt napok nyilatkozataiból és képviselői kérdéseiből, szerinte Németh Szilárdnak van oka az önvizsgálatra. Azt üzente a honvédelmi tárca államtitkárának, hogy készül a következő háromszáz kérdésével.

F: HVG.hu, 2018. október. 20.

Mi derül ki egy önkormányzati honlapról?

Némi javulás a korábbi évekhez képest megfigyelhető, de továbbra is sok javítanivaló van a helyi önkormányzatok és azok vállalatainak honlapjain – állapítja meg egy friss kutatás. A 368 önkormányzat és 117 önkormányzati vállalat honlapját a Budapest Intézet és a CRCB vizsgálta meg az idén, és a pozitív jelenségek mellett megállapítja, hogy a helyi szintű adatok és információk közzétételén továbbra is lenne mit javítani.

F: Portfolio,  2018. okt. 19.

A Közbeszerzési Hatóság korrupciókutatókat perelt be egy tanulmányuk miatt

Beperelte a Közbeszerzési Hatóság a Korrupciókutató Központot (Corruption Research Center Budapest – CRCB), de elutasította a bíróság a keresetet – írja a CRCB közleményében (pdf).

A magyar Közbeszerzési Hatóság azután indított keresetet a korrupciót tanulmányozó kutatócsoport ellen, hogy az 2018. januárjában megjelentetett egy tanulmányt, amelyben a magyar közbeszerzési protokollt Zambiáéval és Bangladesével hasonlították össze. A kutatás alapján a CRCB több gyengeségre is felhívta a figyelmet a Közbeszerzési Hatóság gyakorlatában, a konklúzió szerint például még a fent említett két ország közbeszerzési szerveinek is weboldalai is informatívabbak sok szempontból, mint a magyar hatóságé.

F: Index, 2018. szept. 27.

ADATVÉDELEM

Hamarosan itthon is beindulhat a mindent látó Nagy Testvér

Pintér Sándor már benyújtotta a törvényjavaslatot, amely alapján egy központi tárhelyen gyűjtenék össze a térfigyelő kamerák felvételeit. Ezek segítségével aztán a bliccelőktől a terroristákig mindenféle embert elő lehetne keríteni.

Bármerre járunk, mindenütt kamerák figyelnek bennünket: az úton, az utcán, a villamoson vagy a bankban, mindenütt felvételek készülnek rólunk. Ezek a kamerák azonban ma még nem alkotnak egységes hálózatot: sok helyen nem figyeli élő ember a monitorokat, és a legtöbb esetben három munkanap után a felvételeket is törlik. Ennek viszont hamarosan vége,  hiszen Pintér Sándor belügyminiszter múlt pénteken benyújtotta a semmitmondó, „egyes belügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról” címet viselő törvényjavaslatot.

Ha ezt a rendívül hosszú salátatörvényt elfogadják – teljesen biztos, hogy el fogják hamarosan – a mindenfelé működő kamerák egyetlen rendszerré állnak össze, első körben legalábbis Budapesten, később országosan. A gyakorlatban persze ez után sem lesz egyetlen hatalmas biztonsági terem, ahol mindent rendőrök figyelnek. Ehelyett a létrejön egy nagy, közös, központi tárhely – a kormány jelöli ki majd rendeletben, ki vagy mi szolgáltassa ezt -, ahová fel kell tölteni a következő kamerák képeit:

  • a közterület-felügyeletek térfigyelő kamerái;
  • a BKK járműveinek kamerái;
  • a BKK, mint közútkezelő kamerái;
  • a rendőrség által üzemeltetett térfigyelők;
  • a Magyar Közút kamerái;
  • a bankok biztonsági kamerái.

F: Népszava

Szerkesztette: Mikulás Gábor mikulasg@gmconsulting.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük