Turcsán Tamás: Új generációk, új kihívások
Az Y és a Z generáció (a későbbi generációkról nem is beszélve) másként viszonyul a világhoz. Az előadó meglátása szerint a mai oktatási rendszerünkben nem tudják eléggé kifejezni magukat. Ezt kiküszöbölendő, a legtöbben az online világban alakítják ki a saját világukat. Ebből fakadóan a régebbi generációk és az újak között nézeteltérések keletkeznek. Természetesen a média és a társadalom próbálja ezeket az eltéréseket megértéssel, tisztelettel fogadni, azonban ez nem mindig könnyű. Példának okáért ott vannak a mai „modern” online generációk, akik úgy gondolják, ők az igazi szülöttei a mai digitális világnak, miközben megfeledkeznek az eredeti online világ építőiről a Silver Surferekről. A Silver Surferek voltak az elsők, akik kialakították az első „digitális játszótereket”, amelyekkel a későbbi generációk játszadoznak.
Az előadó szerint általános tendencia, hogy a digitális világ elhozta az információbőséget. Ez egyszerre átok és áldás is, hiszen az információk révén kitárul az emberek előtt a világ, és sokkal hatékonyabban lehetnek ebben a modern korban. Azonban a túl sok információ is káros, hiszen teljesen leterheli az emberi agyat, és ez előbb-utóbb kiégéshez vezethet. Az utóbbi kiküszöbölésére a modern generációk minden információt röviden, érthetően és élvezetesen szeretnének fogyasztani. Ennek megfelelően nekünk is törekednünk kell az új típusú szolgáltatások kialakításával az információ rövid (kb. 150 karakter) és valós idejű megosztására, az oktatás átgondolására és megreformálására.
Kóródy Judit: A szolgáltatások igénybevételének ösztönzése, igazodva a megrendelő természetéhez
Kóródy Judit A két ördög című Presser Gábor dallal indította előadását, ezzel illusztrálva a marketing lényegét. Mi lehet a párhuzam? Az ördögök törekvése is az, hogy felkeltsék az angyalok figyelmét, és meggyőzzék őket, hogy azok az ördögöket válasszák. Vagyis eladják magukat. Önmagunk vagy termékünk eladásához sok-sok komponensre van szükség. A szükségletek kielégítéséhez elengedhetetlen az ügyfelek ismerete, ám nem elhanyagolható szempont a költséghatékonyság. A marketing egy örök körforgás, hisz az igények folyamatos változása mindig visszajuttatja a szakembert az ügyféllel való ismerkedéshez. Ez alappillére a szolgáltatások testreszabásának is, hisz ahány ember, annyi kívánalom. És amikor elkészültünk az egyénre szabott, minden kívánalomnak megfelelő szolgáltatással, ösztönöznünk kell az ügyfelet azok igénybevételére. Ezek mellett pedig elengedhetetlen a minőség folyamatos szinten tartása és a hatékonyság rendszeres felülvizsgálata statisztikákkal, elégedettségi felmérésekkel, az esetleges reklamációk kivizsgálásával. Egy szó, mint száz, soha nem ülhetünk ölbe tett kézzel.
Dr. Síklaki István: Eszközök a sorok között búvó ügyféligények kimutatására
Az emberek nagyon ritkán mondják ki konkrétan, minden kérlelés nélkül, hogy mit szeretnének, mivel egyes kultúrákban (például magyaroknál is) ez illetlenségnek számít. Ennek okán a kommunikációt folytató alanyoknak ismerniük kell egymás kulturális hátterét és persze az sem hátrány, ha el tud igazodni az adott mondanivaló stílusjegyeiben. Az előadás során az előadó több – néhol meghökkentő –példán keresztül igyekezett ezt a tényt látványosan alátámasztani. A személyragozásokkal például értelmezni tudjuk, hogy a beszélgető partnerünk mennyire elkötelezett egy ügy mellett. Ha például egyes szám első személyben beszél, elmondhatjuk, hogy teljesen elkötelezett az ügy mellett, míg ha azt halljuk, hogy általánosítva (emberek, csoportok) beszél, akkor biztosak lehetünk benne, hogy passzívan érez a helyzet iránt. Egy másik jó példa, egy történet leírása vagy értelmezése. Nem mindegy a hallgató szempontjából, hogy mit mondunk: András megütötte Petit vagy András megveregette Petit. Teljesen más szituáció keletkezik a két állításból. Mint láthatjuk, sokféle módon tudjuk manipulálni a beszédünkkel a körülöttünk levőket, így érdemes résen lenni, hogy éppen mit mond az illető.
Német Ferenc: Információs támogatás a marketingháborúban
A konferencia negyedik előadója, Német Ferenc, a magánnyomozói munka rejtelmeiről és önreklámozási nehézségeiről beszélt. Szakmáját egyrészt a fogorvoséhoz hasonlította, miszerint mindkettő bizalmi szolgáltatás, és nincs szükségük túlzott marketingre, mivel az emberek, ha szükségük van rájuk, úgyis megtalálják őket. Másrészt a személyes kapcsolatok, továbbajánlások generálják az újabb ügyfeleiket, emiatt is fontos a gyors és precíz munkavégzés, a korrekt hozzáállás az ügyekhez. Az előadása során megosztott a hallgatósággal néhány humoros anekdotát, végül a törvényi szabályozásokról, illetve annak hiányosságairól számolt be.
Dr. Mikulás Gábor: Marketing-eszközök a liftes szövegtől a konferenciaelőadásig
A délutáni szekciót Mikulás Gábor nyitotta, Marketingeszközök a liftes szövegtől a konferencia-előadásig című prezentációjával. A liftes szöveg (elevator speech) lényege az egyszerűsítés mellett az érdeklődés felkeltése, nagyon rövid idő, akár másodpercek alatt. Ennek a technikának az elsajátítása manapság egyre fontosabb, főleg az olyan szakmák esetén, melyek információszolgáltatással foglalkoznak. Az előadása során Mikulás Gábor megosztotta a résztvevőkkel, hogy miben különbözik az információbróker a könyvtárostól, és mik azok a fontos szempontok, melyek az információbrókeri szakma alapjait adják. A 4 C (costumer value, cost, convenience, communication) mentén pontról pontra bemutatta, milyen tényezőkön múlhat a siker (pl.: proaktivitás, kapcsolati tőke, beépülés) vagy a kudarc.
Farkas Anikó: Az adatvezérelt igazság nyomában
Az előadások sorát Farkas Anikó zárta, aki a SentiOne-nál végzett munkájáról tartott érdekfeszítő beszámolót. Alapelvük a „figyelj – elemezz – értelmezd”, melyhez kizárólg online és nyilvános adatokat használnak fel. Kutatásokat elsősorban megbízokhoz kötődően végeznek, és azt figyelik meg, hogy egy-egy társadalmi, politikai esemény vagy marketing kampány milyen visszhangot kap az interneten. Kulcsszavak alapján keresnek honlapokon, közösségi oldalakon, és még a kommenteket is analizálják, hogy minél pontosabb választ adhassanak a megbízó kérdésére. Tehát nem csak azt vizsgálják, hogy az adott kampány vagy esemény pozitív vagy negatív elbírálást kapott az internetezőktől, hanem arra is keresik a választ, hogy miért pozitív a pozitív, és miért negatív a negatív. Nem csak az adat érdekes számukra, sokkal fontosabb, ami mögötte van.