Üzleti információs tanácsadás – blogon (az OSZK-MIBE konferenciáról)

A 2021. jún. 9-i, Országos Széchényi Könyvtárral közösen tartott konferenciával kapcsolatban több követő hír jelent meg és több is várható. Ezek:

– Hogyan jelentkeznek a gazdasági, pénzügyi, ügyviteli igények a hazai közkönyvtárakban? (előadás, diákkal)

Lies Petersen olyan információs szolgáltatásról számolt be, amelynek fejlesztését alapítványi támogatásból fedeznek, bevételeit pedig a Hollandia közintézményei illetve vállalatai adják. Erről, az Oefenen.nl oktatási portálról szóló előadásról egyelőre két hír jelent meg:

– Alacsony önbecsülés, gyenge (anya)nyelvismeret, csekély egészségügyi és pénzkezelési tudás? – Segít a könyvtár

– Oefenen – ok, de mennyire eredményes?!

Hogyan segíthet a “Miben segíthetek még?” mantra a megbízások szerzésében?

Adott néhány tippet a könyvtáraknak Alexandra Deschamps-Sonsino, a Creating a Culture of Innovation: Design an Optimal Environment to Create and Execute New Ideas (Apress, 2020; 140 p) szerzője. Elmondta, szerinte hogyan tehetik magukat a könyvtárak láthatóbbá, innovációs partnerekké a szervezeteken belül.

• A nagyobb szervezeteken belül információs központok működnek, hogy segítsék az időhiányban lévő munkatársakat. A könyvtárak is megtehetik ezt a közösségi médiában vagy a szervezeten belüli kommunikációs csatornákon. Például Slack-en vagy Microsoft Teamsen figyelhetik, hogy kinek merül fel kérdése.
• Segíthetik a hagyományos eszközök felfedezését, ajánlják azokat az információ megszerzéséhez. Ezáltal a Z-generáció tagjainak is bővíthetik látókörét.
• Alkalmazzák online és offline környezetben is a “Miben segíthetek még?” kérdést.
• Szervezzenek tudásmegosztó rendezvényeket, akár a belső projektek bemutatására, akár külsős előadókkal. Tarthatnak céges meetupokat, hogy a különböző ágazatok elkezdjenek együtt gondolkodni.
• Hagyományosan a könyvtárak előbb beszerzik a forrásokat, és utána népszerűsítik azokat. Lehetne sokkal prokatívabban működni. Folyamatos kapcsolatot tartani a csapatokkal, hogy figyeljék, milyen információkra és így milyen forrásokra van szükség. Majd a könyvtáros a folyamathoz alkalmazkodva juttathatná el a szükséges információt a csapathoz. Akár egy együttműködési eszközön, akár megbeszéléseken keresztül.
• A megtérülési mutatók kialakításához érdemes megnézni, hogy az egyetemek könyvtárai mit használnak a makerspace-ek fenntartásának indoklásához. Például meg lehet nézni, hányszor építették be a szakértők a könyvtárostól kapott információt a munkájukba. A “miben segíthetek még?” mellett érdemes gyakran alkalmazni a “mi történt?” kérdést is. Ebből meg lehet tudni, milyen információt értékeltek igazán a felhasználóink. (ref.: Habók Lilla) F: KIT Hírlevél 2021. máj. 31.

A telefonunk tényleg lehallgatja a beszélgetéseinket?

Lehet, hogy már önnel is előfordult, hogy az ismerőseivel beszélgetett egy bizonyos eszköz megvásárlásáról, és nem sokkal később célzott reklámokat kapott a termékről. Az Australasian Science tudományos magazin készített összefoglalót a jelenség hátteréről.

Biztos kihallgatja a telefonunk a beszélgetéseinket? Valószínűleg nem véletlen, hogy a telefon mellett szóba hozott speciális tárgynak a reklámját látja ilyenkor, de ez még nem feltétlenül jelenti azt, hogy lehallgatták a beszélgetését. Igen valószínű, hogy már korábban elég információt adtunk meg magunkról ahhoz, hogy a hirdetést pontosan személyre tudják szabni.

A legtöbben teljes természetességgel adják meg magukról az adatok széles körét a weboldalakon és telefonalkalmazásokban, amikor a „sütik” elfogadásával engedélyezik, hogy kövessék az online aktivitásaikat. F: Üzleti Hírszerzés 2021. jún. 28.

Nem nyomoz a rendőrség a magyarokat is érintő kínai adatgyűjtés ügyében

Megszűntette a nyomozást a rendőrség a magyarokat is érintő kínai adatgyűjtés ügyében, adta hírül csütörtökön a Telex.

2020 őszén robbant a nemzetközi botrány, amikor kiderült, hogy közösségi oldalak és cikkek figyelésével és feldolgozásával Kína célzott megfigyelést kezdett, információkat gyűjtve körülbelül 2,5 millió személyről és több száz ezer szervezetről. Az OKIDB globális adatgyűjtés során (Overseas Key Information Database) az információkat egy 2017-ben alapított cég, a Shenzhen Zhenhua Data Information Technology állította össze. A cég kínai kormánnyal való pontos viszonya még nem ismert a nyilvánosság előtt.

Legalább hétszáz magyar lehet a megfigyeltek között. Többnyire döntéshozók és véleményformálók kerültek Peking érdeklődési körébe, így Magyarországról is politikusok, felsővezetők, katonatisztek, egyetemi oktatók és újságírók érintettek. “Az ügyben a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Kiberbűnözés Elleni Főosztálya az eljárást – mivel a cselekmény nem bűncselekmény ­ “2021 februárjában megszüntette” – írta az ORFK a Telexnek küldött válaszában. F: Euronews (2021. jún. 18.)

Valódi tulajdonosok adatai – mégsem annyira átlátható

Magyarországon is lesz olyan weboldal, amelyen elvileg bárki meg­találhatja, ki egy cég valódi tulajdonosa. Nagyon úgy fest azonban, hogy a gyakorlatban továbbra is lesznek lehetőségeik a titkolózó milliárdosoknak, hogy elrejtőzzenek a kíváncsi tekintetek elől.

A nemrég kihirdetett magyar törvénybe is belekerült tulajdonképpen minden, amit az unió elvárt. Csakhogy éppen a legújabb magyar oligarchahóbort, a magántőkealapok kapcsán nem egyértelmű, hogy mi derül majd ki a lajstromból. Az új törvény egyáltalán nem szól a magántőkealapokról. F: HVG (2021. jún. 3.)